Megkezdődött a koppenhágai klímakonferencia

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!

2009. december 7., hétfő
Ma megkezdődött a dán fővárosban az ENSZ égisze alatt szervezett klímakonferencia, melynek történelmi jelentőségét csak kevesen vitatják. Mintegy tizenötezren: tárgyaló delegátusok, környezetvédők, újságírók és még sokan mások gyűlnek össze Koppenhágában, hogy a közel kéthetes tárgyalásokon részt vegyenek.

Az előzmények

A tárgyalássorozat az ENSZ 1992. évi Klímaváltozási Keretegyezménye aláíróinak 15. konferenciája. A keretegyezményt 1992 nyarán Rio de Janeiróban szignálták. A két évvel később életbe lépett egyezmény alapvető jelentősége abban állt, hogy immár a nemzetközi politika legmagasabb szintjén foglalt állást az ember és természet viszonyáról, a biológiai sokféleség fenntartásának fontosságáról. Az alapelvek meghatározásán túl a végrehajtás funkcionális, szervezeti és finanszírozási kérdéseiről is döntöttek. A megegyezést 192 ország ratifikálta, köztük az akkor legnagyobb kibocsátónak számított Egyesült Államok is. Azóta a felek minden évben találkoztak, hogy megvitassák a globális felmelegedés okozta problémákat és a megoldási lehetőségeket.

A rióit követő legfontosabb tárgyalásokat Kiotóban rendezték meg 1997-ben. A konferencia végén jegyzőkönyvbe foglalták a széndioxid- és más üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó csökkentési értékeket, melyeket a dokumentum 37 aláírója kötelezőnek fogadott el. Az 1990-es kibocsátási bázisévet meghatározó jegyzőkönyvet az USA elutasította, és végül csak egy másik jelentős széndioxid-kibocsátó, Oroszország csatlakozásával lett hatályos 2005 februárjában. A hatálybalépés eredeti feltétele szerint ugyanis a fejlett országok összes kibocsátásának 55%-áért felelős országoknak kellett ratifikálniuk a dokumentumot, amely a 2008-2012 közötti időszakot jelölte meg kibocsátás-csökkentési céldátumként. Az USA távolmaradása mellett a mai napig 189 ország és az Európai Unió írta alá a jegyzőkönyvet. Magyarország 2002-ben ratifikálta azt, és itthon 2005 februárjában lépett hatályba.

Ambiciózus elképzelések és a realitás

Fontos lenne, hogy a ma megkezdett tárgyalások eredményeként a széndioxid-kibocsátás jelentékeny csökkentését minél több ország vállalja. Az előjelek alapján azonban vannak, akik a konferencia kudarcának lehetőségét sem zárják ki.

Az optimista elképzelések szerint a koppenhágai konferencia legalább politikai megegyezéssel zárul majd, amely tisztázza a kulcskérdéseket, és megágyaz az elkövetkezendő év tárgyalásainak. A legvérmesebb remény azonban az eredeti elképzeléseket meghaladó és az újabb tudományos figyelmeztetéseket követő, jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat tartalmazó szerződés aláírása. A 2012-2020. évek közötti kibocsátás-csökkentés mértékét is tartalmazó dokumentum aláírói között szerepelnie kellene valamennyi fejlett országnak, így az Egyesült Államoknak is, és a szerződést támogatniuk kellene a legfontosabb fejlődő országoknak, melyek maguk is a legjelentősebb széndioxid-kibocsátók között vannak (Kína, India, Brazília).

A szakemberek többsége szerint a közelmúltban napvilágot látott, a kibocsátás csökkentésére vonatkozó ígéretek messze elmaradnak attól, amit a helyzet komolysága ma megkíván. Egy új és hatékony nemzetközi szerződés célja az volna, hogy szavatolja az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyított maximum 2 Celsius fokos melegedést a sokat hangoztatott katasztrófa elkerülése és egy fenntarthatóbb fejlődés érdekében.

A másik fontos eleme a megállapodásnak a szegény országok modern-, illetve zöld technológiákra történő átállását szolgáló megegyezés. E szerint a kibocsátások túlnyomó részéért felelős gazdag országoknak kellene jelentős anyagi erőfeszítéseket tenniük azért, hogy a fejlődő országok megbirkózhassanak a klímaváltozás következményeivel, és hogy a környezetet kevésbé szennyezően fejlesszék gazdaságukat.

Lásd még

A koppenhágai klímacsúcs harmadik napja. Wikihírek, 2009. december 10.

Források

Wikipedia-logo.png
Ha érdekel a téma, hadd ajánljuk figyelmedbe a Wikipédia kapcsolódó szócikkét 2009-es ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény Konferencia címmel.