Új korszak határán? Svájci nem a minaretekre

2009. november 29., vasárnap

Svájc lakosai népszavazáson tiltották meg a mecsetekhez tartozó tornyok, a minaretek építését.

Fél évszázadosnál idősebb tabu dőlt meg a mai svájci népszavazáson. A szavazatok összeszámlálása során kiderült, hogy a közvélemény-kutatók igen rossz prognózist állítottak fel a népszavazás várható eredményéről. A kutatók alacsony részvétel mellett a minaretépítési tilalom elvetését jósolták, ám a délutáni órákban ismerté vált eredmények szerint Svájc lakói megtréfálták a szakembereket. Több tartományban magas részvétel mellett, egyes helyeken elsöprő többségben szavaztak a minaretek építésének megtiltására. A szavazók 58%-a a muszlim vallást jelképező tornyok ellenében szavazott, ez 20 %-kal több az előzetesen prognosztizált aránynál.

A szavazatok regionális eloszlása nem egyenletes. A muzulmánokkal szemben engedékeny álláspont mindössze négy kantonban kapott többséget. A négy kantonból három (Genf, Waud és Neuchatel) a francia ajkú nyugati vidéken fekszik, a német nyelvű területek közül mindössze Bázel városában sikerült szűk többséget kiharcolnia a minaretpártiaknak. A muzulmánokkal szemben leginkább elfogadó város Genf, itt 60%-ot meghaladta a tilalom bevezetése ellen voksolók aránya. Ezzel teljesen ellentétes kép bontakozott ki a német nyelvű országrészben: magas részvétel mellett, több helyen 60%-ot meghaladó mértékben fejezték ki a polgárok az iszlámmal szembeni ellenérzésüket. Kiugróan magas volt a tilalom támogatása Appenzell Innerrhoden kantonban, ahol 70%-ot is meghaladta az igennel szavazók aránya. Olasz-Svájc lakói a németekhez hasonlóan, kétharmados többséggel szavaztak a minaretépítés tilalmára.

Az eredményt nem csak a bevándorlók vallásos buzgalmát élesztgetni akaró muszlim szervezetek értékelhetik vereségként. Korábban számos társadalmi szervezet, a kormányzat, illetve maga a svájci szövetségi parlament is a tilalom ellen foglalt állást. A szavazás következményeitől tartanak a svájci utazási irodák, a muszlim világgal kapcsolatban álló üzletemberek és a pluralizmust támogató szervezetek. A szavazás egyértelmű győztese a Svájci Néppárt (SVP), amely az ellenzők széles táborával szemben is képes volt a társadalmi többséget állítani minaretépítést tiltó tervei mögé. Az SVP azonban tovább kíván menni a megkezdett úton és az idegennek tartott vallás láthatóságának teljes korlátozására törekszik. A pártot vezető Toni Brunner szerint Svájc lakói egyértelműen a bevándorlók és a törvényhozók tudtára adták, hogy egyáltalán nem akarnak ún. párhuzamos társadalmakat országukban, egyúttal elutasítják a minaretek által jelképezett iszlám vallási jog megjelenését az alpesi ország életében.

Svájcban nem ez az első olyan népszavazás, amely felekezeteket korlátoz tevékenységük kifejtésében. Az 1800-as években a katolikus egyház volt a törvényhozók célpontja: betiltották a jezsuita rendet, a kolostorok létrehozását és az egyházi személyek világi posztokra történő megválasztását. 1893-ban szintén népszavazáson mondták ki a zsidó és muszlim vallási törvények szerinti állatvágások betiltását, ám a második világháborút követően a korlátozásokat már nem vették figyelembe, azokat avult törvénynek minősítették. Az 1970-es években a tilalmakat feloldották, bár a kóser vágást az állatvédelmi törvény továbbra is tiltotta. A hitélet teljes körű kifejtését korlátozó utolsó rendelkezések csak 2000-ben kerültek ki a svájci alkotmányból. A vallási tilalmak fokozatos megszűnésének folyamata fél évszázad elteltével megfordulni látszik. Brunner bejelentette, hogy hasonló szavazást kezdeményeznek a muszlim nők fejkendőjének munkahelyi viselése, az úszásoktatás során a muszlim kislányok számára előírt zsákruha, illetve a szülők által kikényszerített házasságok ellen.