Az IKEA nehéz útja Hamburg belvárosába
2010. január 19., kedd
{{{1}}}
Forrnak az indulatok az IKEA áruházlánc hamburgi fejlesztési tervei miatt. A városi áruházak belvárosokból történő kivándorlása már az 1970-es évek óta zajlik Európában. Úgy tűnik, hogy a folyamat most talán a visszájára fordul, ám a visszatérés egyáltalán nem tűnik konfliktusmentesnek.
Hamburg altonai városrészében található Németország egyik első sétálóutcája, a Große Bergstraße. Az uztcát még az 1960-as évek nagy gazdasági fellendülése idején építették át sétálóövezetté. A hetvenes években húzták fel a Frappantgebäude-nek nevezett épületet, amely a Karstadt nagyáruház mellett kisebb üzleteknek és irodáknak adott otthont. Az altonai sétálóutca azonban a 2000-es években egyre kevésbé volt vonzó a kereskedőknek. Az üzletek alacsonyabb színvonalú szolgáltatásait egyre kevesebb vásárló vette igénybe, a sétálóutca kiürült, az irodák elköltöztek. 2003-ban az elegáns német áruházak zászlóshajója, a Karstadt is elhagyta gyorsan romló környéket. Hamarosan a hanyatlás legbiztosabb tüneteként falfirkák jelentek meg a Frappant-épület falán. Napjainkban a Große Bergstraße-n találhatóak a legolcsóbban bérelhető üzlethelyiségek, ám így is sok a gazdára váró ingatlan.
Az üzleti érdeklődés teljes hiányát nemrégiben a svéd IKEA áruház törte meg. A bútorokat értékesítő skandináv áruházlánc legújabb fejlesztési elképzeléseihez keresett helyszínt, ezért 2009 nyarán megvásárolta a Frappant-épületet. Az IKEA új koncepciója szerint a városok szélén, autópályák mellett felépített pályaudvar méretű boltok ideje lejárt, a városok polgárai számára ismét elérhetővé kell tenni a belvárosi vásárlás lehetőségét. Az új belvárosi áruházak kisebb alapterületűek lesznek, ám több emelettel rendelkeznek majd. Az IKEA úgy tervezi, hogy vásárlóinak fele vonaton, gyalog vagy kerékpárral érkezik majd.
A helyi lakosságnak azonban nem nyerte el a tetszését az IKEA terve, mivel az autóval érkezők száma még így is bőségesen elegendő lesz ahhoz, hogy a állandósítsa a torlódást a szűk altonai utcákon. Érveik szerint az áruház túl optimistán becsülte meg a tömegközlekedéssel érkezők számát: az IKEA-t nem az a vásárlóréteg látogatja, amelyik hajlandó lenne lemondani az autózás kényelméről. A város másik két IKEA-ja körül hétvégente már így is állandóak a dugók. Mások a fejlesztés szociális kihatásait kritizálják: a IKEA megjelenése egy apró "luxuszárvány" megjelenését eredményezné. A környéken megemelkednének a bérleti díjak, így a jelenlegi nem igazán tehetős lakosság egyszerűen kiszorulna a városrészből. Ellenzik a Frappant-épület átalakítását a közben ott tanyát vert művészek, kávéházak és koncerttermek üzemeltetői is ellenzik. Az alternatívok apró üzleteket, kisvállalkozásokat, nyugdíjasok találkozóhelyeit látnák szívesen az emeleteken.
A politika a két álláspont között őrlődik. Szívesen látnák a városban IKEA-t, mivel megjelenése állásokat és adóbevételt jelentene Altona számára. Tartanak azonban saját lakosaik reakciójától és az áruház érkezése után várható szociális konfliktusoktól.
Források
- Ikea kauft Frappant-Gebäude für knapp 10 Millionen Euro (német nyelven). NDR, 2009. július 8.
- Ikea vermöbelt Altona (német nyelven). Spiegel, 2010. január 19.
- Streit um Frappant-Gebäude zwischen Stadt und Künstler dauert an (német nyelven). Topnews, 2009. december 15.