Az iraki autonóm kurd kormány elnöke az Európai Parlament külügyi bizottságában
2009. november 10., kedd
Több európai parlamenti képviselő is elismerését fejezte ki a demokrácia terén Kurdisztánban elért eredményekkel kapcsolatban, és igyekeztek tisztázni az általuk hallott keresztényüldözések kérdését. Kitértek gazdasági témákra, köztük Kurdisztán Nabucco-projektben betöltött szerepére is.
A bizottság mai (november 10.) ülésén Massoud Barzani, az iraki autonóm kurd kormány elnöke közölte: a terrorizmus még létezik Irakban, de azon belül Kurdisztánban jobb a helyzet. Az idén júliusban tartott kurd parlamenti választás a nemzetközi – köztük európai – megfigyelők szerint is szabad és átlátható volt, ugyanakkor hozzátette, Kurdisztán még tanulja a demokráciát, és ehhez az Európai Unió segítségét is szívesen fogadná.
Keresztényüldözés napjainkban
Az Európai Parlament külügyi bizottságának több tagja dicsérettel illette a kurd kormányt a demokrácia, továbbá a biztonság terén tett erőfeszítésekért, emellett azonban felvetették a keresztényüldözés problémáját is. Tunne Kelam észt képviselő (Európai Néppárt) elmondta, a térségből számos keresztény delegáció szerint az Irakban élő keresztényeket elűzik falvaikból, és ellenük elkövetett gyilkosságokra is sor került. Bastiaan Belder, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport holland tagja a kurd területekre menekülő keresztény gyerekek anyanyelvi oktatásának, az arab és a kurd nyelvű iskolák fenntartásának fontosságát hangsúlyozta.
Barzani sajnálatát fejezte ki a keresztények ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban. Közölte, hogy Kurdisztán befogadta az Irak más részeiből a terrorista támadások elől menekülő keresztény, illetve arab családokat, és kormánya mindent megtesz megsegítésük érdekében. Elmondta még, hogy igyekeznek olyan oktatási rendszert kialakítani, amely figyelembe veszi a keresztények igényeit is, ugyanakkor a nyelvi kérdést nem tartja problematikusnak. Kurdisztánban az elnök szerint minden csoport a saját nyelvét használhatja, ennek megfelelően arab, kurd vagy más nyelvű iskolába járhat.
Irakban két keresztény csoport él: a szír és a káld keresztények csoportja. Többségük katolikus és az i. sz. 2. századtól vannak jelen a térségben. Helyzetük azt követően romlott igazán, hogy az amerikai csapatok 2003-ban megtámadták az országot. A keresztényeket ért atrocitások többnyire vallási alapon történnek (gyakran merül fel az amerikaiakkal való együttműködés vádja), azonban sokszor esnek emberrablók áldozatául, akiket kizárólag a váltságdíj érdekel. A keresztényüldözés méreteit fel sem lehet mérni, mivel nem tudni, hogy a lakosság kb. 3%-át kitevő keresztények közül hányan voltak kénytelenek elhagyni az országot.
Török-kurd kapcsolatok
Az ülésen szóba jött a kurdok helyzetének kérdése is. Takis Hadjigeorgiou (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) ciprusi EP-képviselő arról kérdezte Barzani elnököt, kormánya hogyan tekinti a Törökországban élő kurd kisebbség helyzetét, mit tesz annak jogai védelmében. Emlékeztetett rá, hogy a törökországi kurdok kérdésének kezelését Ankara megkezdte, a kurdok azonban még mindig nem használhatják anyanyelvüket Törökországban.
A kurd elnök szerint Törökországban jelentős változás van folyamatban, Ankara a kurd problémák gyökerét, és nemcsak a felszínt próbálja kezelni. Barzani hozzátette, bár a jelen folyamatot még túl korai lenne megítélni, az első lépések jó irányba haladnak, az autonóm kurd kormány pedig hajlandó támogatni a török kormányt, amennyiben az politikai és békés megoldást keres.
A modern török állam megalapítása óta a törökországi kurdok helyzetét jól jelzi, hogy nem fejezhetik ki identitásukat nyíltan anélkül, hogy üldöznék őket. A kurdok fegyveres megmozdulásokkal álltak ellen, kirobbantva ezzel egy több ezer emberéletet követelő konfliktust a török kormánnyal. Recep Tayyip Erdoğan, török miniszterelnök azonban korábban bejelentett elhatározásának komolyságáról tett tanúbizonyságot, amikor idén augusztusban a kurd kisebbség felé való nyitást kezdeményezett. Ez többek közt visszaadná a kurd falvaknak kurd nevüket és engedélyezné a kurd nyelv használatát az egyetemeken.
Fontos a Nabucco
A térség gazdasági problémáira vonatkozó egyik kérdésre Barzani közölte, több mint 400 török cég működik Kurdisztánban, melynek Törökországgal folytatott kereskedelme évenként 5 milliárd dollárt tesz ki. Ez komoly hatással van az Irakban, Kurdisztánban, illetve a Törökországban élők életszínvonalára, és ugyanez vonatkozik a török kormány által elindított békefolyamatokra is.
A kurd elnök nemcsak az igazságügy, az oktatás és a jó kormányzás terén kért segítséget az Európai Uniótól, hanem az autonóm kurd kormány és az EU közötti gazdasági együttműködést is szorgalmazta. Mint elmondta, Kurdisztán úttörő szerepet kíván játszani a Nabucco-projektben, melytől elsősorban az európai vállalatok iraki befektetéseit várja.
Ulrike Lunacek képviselő asszony szerint nem valószínű, hogy a Nabucco-vezetékbe megfelelő mennyiségű gázt sikerül juttatni, ha Irakot nem veszik be a projektbe. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, milyennek ítéli a kurd elnök az iraki-iráni kapcsolatokat. Barzani válaszában Iránt nem tartotta releváns tényezőnek Kurdisztán Nabucco-projektben való részvételi ambíciói szempontjából, ugyanis Irán nem vesz részt a projektben.
Források
- Kurd segítség a keresztény menekülteknek. EurActiv, 2009. november 10.