Ugrás a tartalomhoz

Brüsszelben kitüntették, Moszkvában őrizetbe vették

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!

2010. január 6., szerda
Moszkvában szilveszter éjjelén (december 31.) őrizetbe vették Ljudmila Alekszejeva emberi jogi aktivistát, a Szaharov-díj tavalyi kitüntetettjét. „Hiányzott az orosz hatóságokból az újévi jóindulat” – írja az Európai Parlament sajtószolgálata.

Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva (2005)

Jerzy Buzek, az Európai Parlament lengyel elnöke megdöbbenésének adott hangot, miután értesült róla, hogy Moszkvában őrizetbe vették Ljudmila Mihajlovna Alekszejeva orosz emberi jogi harcost, akit nemrég tüntettek ki az uniós intézmény képviselői.

A 82 éves aktivistát több tucat társával együtt vették őrizetbe egy demonstráció alkalmával. A tüntetéssel a gyülekezési szabadság fontosságára kívánták felhívni a figyelmet, melyet véleményük szerint Oroszországban nem tartanak tiszteletben. A tüntetők elsősorban Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel szembeni jelszavakat skandáltak a Vörös tér szomszédságában, mivel a teret már a demonstráció megkezdése előtt kordonokkal kerítették körül, írja blogjában Alekszejeva.

A szilveszterihez hasonló tüntetéseket rendszeresen, az adott hónap 31. napján tartják, utalva az Oroszországi Föderáció alkotmányának 31. cikkelyére; ez szól ugyanis a gyülekezési jogról. Legutóbb októberben került erre sor, mivel november hónapja csak 30 napos. Az orosz rendőrség egyik demonstrációt sem engedélyezte és elrendelte feloszlatásukat. A betiltást ezúttal azzal indokolták, hogy az ütközik az újévi rendezvényekkel. Mivel a demonstrációt mégis megtartották, a hatóságok fel kívánták oszlatni azt.

Az Associated Press beszámolói szerint a demonstráció mindössze egy órán át tartott, ekkor ugyanis 40 készenléti rendőr csatlakozott a tér megtöltésén fáradozó közegekhez, több tucat tüntetőt emeltek ki a tömegből és furgonokkal szállították őket a rendőrőrsre. Alekszejevát ennek a csoportnak a tagjaként vették őrizetbe.

Bár mindegyik korábbi tüntetésen ott volt, eddig egyszer sem vették őrizetbe az aktivistát. Alekszejeva idős kora ellenére aktívan küzd az emberi jogokért Oroszországban. Január elseji blog-bejegyzése szerint mobiltelefonján még a rendőrségi furgonból értesítette az orosz emberi jogi ombudsmant, Vlagyimir Lukint és néhány újságírót az eseményekről. Saját bevallása szerint a rendőrőrsön azonnal el akarták engedni, de nem volt hajlandó távozni. Másnap szabadon engedték.

„A rendőrség többszöri figyelmeztetése ellenére a tüntetők nem mentek el, és további posztereket bontottak ki. Ezek után intézkedtünk az illegális akció leállítása érdekében” – közölte az ITAR-TASSz hírügynökség egyik forrása. A hivatalos orosz hírügynökség szerint Alekszejevát nem tartóztatták le, hanem önként szállt fel az őrizetbe vett mintegy 15 főt szállító furgonra.

Alekszejeva blogbejegyzése részben alátámasztja ezt az információt. Beszámolója szerint – miután a rendőrök felajánlották neki, hogy elmehet - mérlegelte, hogy szabadlábról védi társait, mielőtt úgy döntött, velük marad az őrszobán is. „Őszintén szólva úgy gondoltam, hogy többet tehetek értük, ha szabad maradok, de ez árulás lett volna.” – írja. „Nem voltam hajlandó elmenni.”

Alekszejeva, az Európai Parlament 1988-ban alapított Szaharov-díját kapta meg tavaly októberben a Memorial orosz jogvédő szervezet tagjaként. Vele együtt, ebben a kitüntetésben részesült még Oleg Orlov és Szergej Kovaljov is. A Szaharov-díjat a gondolatszabadságért ítélik oda minden évben. A nevezettek közé a képviselők előszeretettel választanak olyan aktivistákat, akik saját bőrükön is megtapasztalták az általuk kritizált rendszer igazságtalanságait.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke még aznap nyilatkozatot adott ki, melyben „teljesen aránytalannak” nevezte a rendőrség fellépését. „Személyesen is mélyen megindított, hogy ennek a tiszteletre méltó, 82 esztendős asszonynak őrizetben kellett töltenie a szilveszter éjszakát” – mondta Buzek. Az EP-elnök hangsúlyozta: „Egy demokratikus országban az embereknek joguknak kell legyen tiltakozások szervezéséhez, még a kormányok vagy a hatóságok ellenében is. A szólás- és a kifejezés szabadsága az egyik legalapvetőbb emberi jog”.

Lásd még

Források