Kutatóexpedíció a Bajkál-tó mélyén

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2008. július 29., kedd

Az elmúlt napok próbaútjai után ma megkezdte folyamatos munkáját a Bajkál-tó rejtelmeinek felderítésére vállalkozó orosz kutatócsoport. A mélytengeri kutatások céljára épült Mir-1 és Mir-2 nevű mini-tengeralattjáróknak az édesvizű tóban ma 1580 m mélységig sikerült merülniük.

A Bajkál déli partszakasza

Ma kezdődött az a tudományos expedíció, amelynek célja a Föld legmélyebb tavának az eddigieknél részletesebb megismerése, a tófenék, a vízminőség, az élővilág tanulmányozása. Az első munkanapon a tófenék legmélyebb pontját tervezték elérni. Az expedíció vezetőjének ma délutáni nyilatkozata szerint 1580 m-es mélységig jutottak le, ez 100 m-rel kevesebb annál, amit a ma délelőtti híradásokban közöltek.

A Bajkál megismerését a mélytengeri kutatás céljára 1987-ben készített Mir-1 és Mir-2 nevű mini-tengeralattjárókkal folytatják. Ezek a különlegesen kialakított búvárhajók végezték többek között a Titanic vizsgálatát és egy évvel ezelőtt 4200 méter mélységben mintát vettek az Északi-sark alatti tengerfenékből, melynek geológiai felépítése – a minták állítólagos tanúsága szerint – az oroszországi kontinentális talapzatéval egyezik.

Az UNESCO Világörökség-listájára 1996-ban felvett Bajkál Ázsia legnagyobb édesvizű tava (31 494 km²). Hossza 636 km, legnagyobb szélessége csaknem 80 km, közepes mélysége 758 m (730 m?), legnagyobb mélysége mai ismereteink szerint 1637 m. Ezek az adatok azonban hamarosan módosulhatnak, hiszen a merülések feladatai között a pontos vízmélységek megállapítása is szerepel.

Az expedícióról július 18-án az orosz Interfax hírügynökség sajtótájékoztatóján közöltek részleteket. A kutatóút egyik legfontosabb célja az édesvizű Bajkál különleges növény- és állatvilágának tanulmányozása. A tó élővilágában 2630 fajt tartanak nyilván, ezek mintegy 2/3-a kizárólag itt fordul elő. Tervezik többek között a Barguzin-öböl és Szvjatoj Nosz- (Szent Orr-) félsziget térségének tanulmányozását, a tóban is megfigyelt ún. gázhidrátok vizsgálatát, adatokat gyűjtenek a tófenék tektonikai jelenségeiről, gejzíreiről és a szénhidrogén-tartalékok nagyságáról is. Az expedíció idei tervében a tó különböző pontjain, különböző mélységekben végrehajtott mintegy 60 merülést irányoztak elő. A munkát jövőre is folytatni kívánják.

A projekt vezetője Artur Csilingarov, a földrajztudományok doktora, az Állami Duma elnökhelyettese, a Bajkál Alapítvány elnöke. A kutatás egyes szakaszaiba külföldi tudósok is bekapcsolódhatnak, így az Angol Királyi Társaság, a monacói II. Albert herceg alapítványának és más külföldi szervezetek munkatársai.

Július 24-én a két mini-tengeralattjáró megkapta a Lloyd-társaság tanúsítványát, ezek után az első jelentősebb próbamerülést július 27-én hajtották végre. Az út két órán át tartott, ennek során 420 m mélyre ereszkedtek le. A felszínre emelkedés után fedélzetére vette őket a kísérő hordozóhajó, mely azonban az erős hullámzás miatt egy ideig nem tudott kikötni. Ennek ellenére az expedíció a tervezett időben, a mai napon megkezdte munkáját.

Források