Magyar helyszínekkel bővül az Európai Kulturális Örökségek listája

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2008. július 23., szerda

Az athéni Akropolisz

Hiller István oktatási és kulturális miniszter Versailles-ban tárgyal, több magyar helyszínt is felterjesztett az Európai Kultúrális Örökség címre.

A négy helyszín a következő: Vitéz János esztergomi terme (Studiolo), Mátyás király visegrádi palotája, a debreceni Nagytemplom és a szigetvári vár. Hiller István az MTI-nek elmondta, hogy a jegyzékbe bekerülő helyszínekről egy későbbi időpontban a miniszterek által felkért szakértői bizottság dönt. Az UNESCO Világörökség Bizottságával ellentétben, ahol az épített örökséget a szellemi örökségtől szétválasztva kezelik, az Európai Kulturális Örökség listájában a kettő nem válik el egymástól, hiszen a két tényező szorosan összefonódva hozta létre a közös európai örökséget. A listára európai kultúrális javak, emlékhelyek, építmények, parkok kerülnek fel. Minden európai kulturális örökségként elfogadott épületre emléktáblát helyeznek.

Az európai kulturális örökség részét képezi már a clunyi apátság, Robert Schuman Scy-Chazelles-i emlékháza, az avignoni Pápák Palotájának díszudvara, valamint természetesen az athéni Akropolisz is.

Az Európai Kulturális Örökség rendszerének létrehozását két évvel ezelőtt határozták el az Európai Unió keretén belül. Eddig az unió országainak egy-egy műemléke, hazánk esetében Eszterháza szerepelt a jegyzékben. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint a mostani felterjesztés a cím automatikus elnyerését jelentette, ugyanis ebben a korai szakaszban még az országok által javasolt helyszíneket mérlegelés nélkül elfogadták. Mostantól tehát öt magyarországi helyszín szerepel a listán. Várhatóan fél év múlva, a következő körre alakul ki az szakértői bizottság, amely meghatározott szempontok alapján választja majd ki a jegyzékre felkerülő helyszíneket.

Források