Megszavazták az új Barroso-bizottságot

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!

2010. február 9., kedd
Az Európai Parlament mai plenáris ülésén megszavazták a José Manuel Barroso által felállított Európai Bizottságot. Bár a képviselők közül sokan ingerülten adtak hangot az első Barroso-testülettel szembeni elégedetlenségüknek, a két legnagyobb frakció határozott támogatásával a testület már ma munkába állhat.

A képviselők 488 igen, 137 nem és 77 tartózkodó vokssal megszavazták José Manuel Barroso új, második Bizottságát. A szavazást megelőző vitában a néppárti, a szocialista és a liberális frakció támogatásáról, a Zöldek, az Egyesült Zöld Baloldal/Északi Zöld Baloldal, valamint a Szabad és Demokrácia Európája csoport nem szavazatukról, a konzervatív ECR frakció pedig tartózkodásáról tájékoztatta az elnököt. A strasbourgi plenáris ülés mai napját az új Európai Bizottság hivatalos bemutatásával és Barroso felszólalásával nyitották meg.

A Bizottság elnöke beszédében az Európa 2020 stratégiára helyezte a hangsúlyt és Európa új politikai irányvonalát kívánta felvázolni, a Lisszaboni Szerződésről pedig, mint e politika végrehajtását megkönnyítő eszközről beszélt.

Erős Európára van szükség

A Bizottság megválasztásával „elkezdődik a globális Európa új korszaka” - mondta a vitát megnyitó beszédében Barroso. A parlamenti többséget adó képviselők egyetértettek abban, hogy versenyképes és fenntartható célok érdekében tevékenykedő Európát kell létrehozni azért, hogy a globális problémákra megoldást tudjanak találni. Volt azonban, aki szerint Barroso testülete ezt nem fogja biztosítani.

„Európának változásra van szüksége” - mondta Daniel Cohn-Bendit. A Zöldek/Európai Szabad Szövetségének francia társelnöke igen ingerült szavakkal illette a Bizottság régi-új elnökét. „Fejeződjék be végre, hogy csak általánosságokban beszél és banalitásokról szónokol!” - szólította fel Barrosot, majd hozzátette: „Ki kell végre mondani, hogy Európa sem a globális erőviszonyokban, sem a gazdaság, sem az ökológiai folyamatokban nem vállalt vezető szerepet!” Jan Zahradit, az Európai Konzervatívok és Reformerek cseh alelnöke szerint ugyanakkor a változásokhoz reform kell, mert csak egy új erős és törekvő Európa lehet globális játékos a nemzetközi színtéren.

Lisszaboni Szerződés adta lehetőség

A gazdasági függőség kölcsönös a világban, ezért egyre nagyobb az európai kormányzás szerepe. Ahol egyeztetett álláspontja van Európának, ott nemzetközi téren lesz befolyása is – vélekedett Barroso. Véleménye szerint a Lisszaboni Szerződéssel erősödik az intézmények közötti együttműködés. Martin Schulz, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának német elnöke és Szájer József, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoportjának magyar alelnöke is hangsúlyozta, hogy a Tanács, a Bizottság és a Parlament szoros együttműködése vezethet csak el a problémák megoldásához.

Szájer szerint eljött a pillanat, amikor „Európának újra munkához kell látnia”, lezárva „az intézményi szabályozás időszakát”. Véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés elfogadásával és az új Bizottság megszavazásával egy időben újra hozzá lehet látni, hogy Európa az európai polgárok érdekei szerint cselekedjék ahelyett, hogy magával foglalkozna. Ez utóbbi gondolattal Joseph Daul, az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport francia elnöke is egyetértett.

Az euró bevezetése kudarc?

A Bizottságot ellenző képviselők az eurózóna hatékonyságát is megkérdőjelezték, minthogy a gazdasági válság a közös pénzt használókat és a zónán kívülieket egyaránt megtépázta. Barroso szerint ugyanakkor az euró az európai történelem egyik legnagyobb sikere. A helyzet véleménye szerint sokkal bonyolultabb lenne most, ha nem lenne az euró.

A válság az euró-övezeten kívülről érkezett, de ahhoz hogy megfelelően tudják kezelni nem csak monetáris, hanem valóságos gazdasági unióra lenne szükség, hangsúlyozta az elnök. Éppen ezért leszögezte, hogy Bizottsága, Olli Rehn, gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztoson keresztül, a jövőben fokozni kívánja a gazdasági koordinációt.

Bokros Lajos kételkedik ugyanakkor az új biztos hitelességében, mivel szerinte Rehn az elmúlt öt évben a bővítési tárca élén szerzett tapasztalatot és szakértelmet. Éppen ezért az ECR frakció magyar képviselője értetlenségét fejezte ki Joaqín Almunia elmozdítása miatt.

Szociális dimenzió

Az elmúlt öt évben főként a szocialista frakció bírálta a Bizottságot amiatt, hogy az túlságosan a közös piacra koncentrál, és a szociális kérdések háttérbe szorulnak. Martin Sultz a mai vita kapcsán is hasonló kritikákkal élt. Barroso válaszában hangsúlyozta, hogy a legtöbb ilyen terület tagállami hatáskörben van, ezért a tagállamokkal és a Parlamenttel való együttműködés egyaránt kulcsa a szociális politika erősítésének. Annak érdekében, hogy ezt elérjék, bevezetik a szociális hatásértékelést, mondta az elnök.

A Bizottság elnöke leszögezte, ahhoz, hogy Európa polgárai támogassák és érzelmileg is elköteleződjenek Európa mellett, szükség van a szociális dimenzióra. Ugyanakkor hangsúlyozta: „Senki nem akar szociális biztonsági rendszert kiépíteni vagy egy központi egészségügyi rendszert”. A nemzeti és az európai szint kiegészíti egymást, foglalta össze szándékait e téren.


Az Európai Bizottság még ma megkezdi munkáját, február 11-én pedig már teljes értékű testületként ismertetheti terveit az EU állam- és kormányfőinek találkozóján.

Források