Merre tovább forint? Jüan-forint-euró-dollár diplomácia

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2009. november 18., szerda

jüan vs. dollar 20 éves árfolyammozgása: 1990-2010
jüan vs. euró 10 éves árfolyam ingadozása: 1999-2008


Merre tovább forint? Jüan-forint-euró-dollár diplomácia

2006-tól kezdve csökkent a kínai renminbi értéke a dollárral szemben, a kínai gazdaság erősödéséhez hozzájárulva. A kínai fizetőeszköz, a renminbi alapegysége a kínai jüanról úgy tartják, hogy szándékosan van alacsony árfolyamon tartva. A kínaiak arra hivatkoznak, hogy azért van olyan alacsony szinten, mert a kínai átlagember szegény, ezért nem lehet megváltoztatni az értéket. Az amerikaiak és a japánok próbálják külsőleg megváltoztatni a kínai jüan (RMB) árfolyamát. 2005. július 21-én például áttért egy új rendszerre. Az addig dollárhoz kötött jüan (1USD=8,27 RMB) azóta napi +/-0,3%-os sávban mozog. Amerikára úgy gyakorolhat nyomást Kína, ha a valutaalap "saját pénznemére" a SDR-re, Special Drawing Rights (különleges lehívási jogok), váltja az amerikai dollárt, amit már meg is tett egyszer. [1] Kína teheti mindezt azért, hogy fizesse Amerika vissza tartozásait Kína felé, teheti azért mert biztonságos üzletre vágyik. Az amerikából indult gazdasági válságból Kína lábalt ki először, nem biztos hogy Kína gazdasága újra meg akar betegedni. Elképzelhető, hogy Kína fél az amerikai dollár elértéktelenedésétől. "Kína biztonságos befektetési eszközhöz jutott" az IMF valutájának megvásárlásával, mondhatni szabadult a dollártól. Kína szinte a világ összes országával kereskedik, ettől függetlenül amerikai-kínai zöld vállalkozások indítása elől nem zárkózik el, sőt ösztönzi is azokat.

2200 milliárd dollár tartaléka van Kínának. 1000 milliárdot meghaladó értékben fektettek be amerikai kötvényekbe a kínaiak. [2] Sok weblap még régi vagy hibás (nem 2200 ezer milliárd) adatokat tartalmaz a 1400 milliárd USD valutatartalék jelentősen, 2200 milliárdra növekedett.

Kína gazdasága figyelemreméltó mértékben növekedett, 2003-ban +10%-kal, 2004-ben +10,1%-kal, 2005-ben +10,4%-kal, 2006-ban +10,7%-kal volt, 2007-ben +13.1%-kal.

2009.november 18-án 26.04 forintot 1 kínai jüanra (CNY) lehetett váltani, [3] 1 euró pedig 10.1 kínai jüan renminbi (CNY) volt. [4] [5] [6]

Peking ösztönzi valutája használatának terjedését. 2009. márciusban 70 milliárd jüan - ami kb. 10 milliárd dollárnak felel meg - értékben Argentínával devizacsere-ügyletet bonyolított le, szándékai szerint további ügyleteket üt nyélbe Malajziával, Indonéziával és Fehéroroszországgal. [7]

Magyarország a forintról az euróra tér át a 2010-es években. Kína jelentős üzleteket köt és rengeteg terméket értékesít Európában. A magyarok átváltják a nyugat-európaiak játékszabályai szerint a forintot euróra. Közben úgyis a kínai termékeket veszik meg mind Magyarországon, mind Európa szerte. Így az EU lefölözve a magyarokról a hasznot, végül kínai árut ad el mindenkinek. Első hangzásnak viccnek tűnhet, mert az is, hogy az euró mellé ennyi erővel másodlagos pénznek be lehetne vezetni a kínai jüant. A kínai jüan kínai üzleteket hozna Magyarországra. Nem beszélve mennyire fölfigyelne Kína, ha Európán belül valamelyik ország kiemelten használná valutáját. Magyarország pedig nem az EU-n keresztül venné a kínai termékeket, hanem egyenesen Kínából, vélhetően így olcsóbban. Magyarországon kevés helyen lehet váltani a kínai jüant a pénzváltókban.

Referenciák

  1. Kína elsoként vesz IMF-kötvényt és 50 milliárd dollár értékben, 2009-09-09, azsia.net
  2. Népszabadság: Obama ma tárgyal Hu Jintaóval, 2009. november 17., kedd
  3. Hivatalos MNB Kínai jüan deviza árfolyam, 2009.11.18., valutaarfolyamok.info
  4. kínai jüan - euró árfolyam 2009 3 hónapjára bontva
  5. kínai jüan - euró árfolyam 2009 hónapjaira bontva
  6. EUR in CNY, Euro Chinese Yuan Renminbi Currency Exchange Rates
  7. Kína elsőként csapott le az IMF kötvényeire, 2009.szeptember 3.

Forrás

Lásd még