Natúrparkot avattak Fehérgyarmaton

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2010. január 18., hétfő
Létrejött Magyarország legújabb natúrparkja, a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark címet 67 Szatmár-Beregi település kapta meg. A tegnapi avatóünnepségen köszöntőt mondott Sólyom László köztársasági elnök.

A Tisza Mátyusnál

„A Szatmár-Beregi Natúrpark célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését.” – mondta el Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium természetvédelmi szakállamtitkára tegnap délelőtt Fehérgyarmaton, amikor felavatta Magyarország legújabb natúrparkját. Az eseményen köszöntőt mondott Sólyom László köztársasági elnök, aki beszédében kiemelte: az ország ötödik natúrparkja olyan területen jött létre, amelyet általában csak mint hátrányos helyzetű térséget ismernek. A mintegy 104 ezer hektár területű, 67 szatmári és beregi település összefogásával létrejött természetvédelmi park a köztársasági elnök szerint esélyt kínál a fenntarthatóság jegyében létrejövő, komplex területfejlesztésre.

A címet viselő települések nagy hangsúlyt fektetnek a turizmusra, fontosnak tartják a térség természeti, táji értékeinek megőrzését, illetve az egészséges környezet fenntartható használatát és szükséges fejlesztését. A térség ismert egyedülálló tájtermékeiről; a beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A natúrpark jelentős területe a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része, mely országos jelentőségű védett természeti terület.

Natúrparkok az országban

Az első natúrparkok 1997-ben jöttek létre Magyarországon európai mintára. Hazánkban jelenleg 5 natúrpark működik: a Vértesi Natúrpark, az Írottkő Natúrpark, a Sokoró-Pannontáj Natúrpark, a Cserhát Natúrpark és a Szatmár-Beregi Natúrpark. A natúrpark név használatát a környezetvédelmi és vízügyi miniszternél lehet kérelmezni a tervezett natúrpark szakmai dokumentációjával, a természetvédelmi törvényben foglaltak szerint. A natúrpark önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek által létrehozott közhasznú alapítvány vagy egyesület keretében fenntartott terület, amelynek elsődleges célja a térség természeti, táji értékeinek megőrzése, továbbá a védelem által biztosított szép, egészséges környezet fenntartható használata és szükséges fejlesztése.

Feladataiban más, mint a nemzeti park, a natúrpark nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusra, a hagyományos természetkímélő gazdálkodás, a falvak hagyományainak, szokásainak, kézművességének, népi építészeti értékeinek, tájképi környezetének megőrzésére. A natúrparkok a természetben történő aktív kikapcsolódást, felüdülést, gyógyulást, fenntartható turizmust, a természetvédelmi oktatást, nevelést, ismeretterjesztést és a természetkímélő gazdálkodást szolgálják. A natúrpark címmel rendelkező településeken élők nagyobb eséllyel indulhatnak a területfejlesztési, gazdálkodási, kulturális, turisztikai pályázatokon.

A Szatmár-Beregi Natúrpark

Református templom, Csengersima

A Szatmár-Beregi Natúrpark 67 település területéből áll, kiterjedése mintegy 104 ezer hektár. A csatlakozó települések: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán. A natúrpark természetföldrajzi és társadalmi kapcsolatai révén a jövőben tovább bővülhet Ukrajna és Románia irányába.

A Szatmár-Beregi Natúrparkot évszázados fás legelők, kiterjedt kaszálók, mocsarak, és tölgy erdők alkotják. A térségben jelentős az állattartás (juh) és a gyümölcstermesztés (alma, szilva). Az aprófalvas településszerkezetű térség páratlan építészeti örökséget őriz. A román, gótikus és barokk templomok, az évszázados fa haranglábak, a száraz és vízimalmok és a klasszicista kúriák egyedülállóak Magyarországon. A 67 településen 32 műemlék és 37 műemlék jellegű épület található. Ugyanezt a változatosságot mutatják a térségi hagyományok és tájtermékek. A beregi keresztszemes hímzések, a fafaragások és a szilvából készült finomságok országos hírűek. A szatmári szilvalekvár nem csak, mint tájtermék ismert, hanem az előállításához kapcsolódó hagyományok és szokások is elevenen élnek.

A határon átnyúló programhoz a 67 hazai önkormányzat mellett több romániai település csatlakozott. A natúrpark területét elsősorban a 23 ezer hektáros Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, a Kaszonyi-hegy és Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület, illetve a 7 ezer hektáros román Túr-menti Természetvédelmi Terület adja, emellett a határ mindkét oldalán lévő, összesen 70 ezer hektáros Natura 2000-es terület is a parkhoz tartozik.

Források