Parlamenti választás Romániában

2008-as romániai parlamenti választások

Még több 2008-as romániai parlamenti választásokgal kapcsolatos hír a Wikihírekben:

{{{1}}}

Még több információ a 2008-as romániai parlamenti választásokról a Wikipédiában, a szabad enciklopédiában

2008. november 30., vasárnap

Ma tartották az új rendszerű parlamenti választást Romániában. Az egyfordulós választáson mintegy 18 millió, köztük többszázezer külföldön élő választásra jogosult adhatta le voksát. Az urnákat közép-európai idő szerint 20 órakor zárták le, az első hivatalos eredmények holnap reggelre várhatók.

A Központi Választási Bizottság nap közben kiadott tájékoztatói szerint a részvételi arány igen alacsony volt. 14 óráig a választópolgárok alig ötöde élt szavazati jogával, ez kb. 7 %-kal marad el a négy évvel ezelőtti parlamenti választások 14 órakor mért részvételi arányától (igaz, akkor egyidejűleg elnökválasztást is tartottak).

18 óráig a választók valamivel több mint harmada, kb. 34,5 %-a adta le voksát, a falvakban közel 10 %-kal többen, mint a városokban; Bukarestben jóval az országos átlag alatt, a szavazásra jogosultak 25,9 % -a. Ezt követően Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a televízióban szólította fel a lakosságot az aktívabb részvételre.

A magyar többségű megyékben is viszonylag kevesen mentek el szavazni. Országosan a legalacsonyabb részvételi arányt 18 órakor Temes és Kovászna megyében mérték. Hargita, Szatmár és Kolozs megyében az országos átlagnál valamivel alacsonyabb, Bihar, Szilágy és Maros megyében valamivel magasabb volt a szavazatukat leadók aránya.

A mai választás különlegessége volt az új választási rendszer. A rendszerváltás óta a szavazatokat most először nem pártlistákra, hanem személyekre kellett leadni. A 452 parlamenti hely – 137 szenátori és 315 képviselői mandátum – sorsa egyéni választókerületekben dőlt el, a parlamenti helyek megszerzéséért összesen közel 3000 jelölt indult.

Az alacsony részvételt a háromnapos ünneppel (Romániában december 1. nemzeti ünnep), a szép idővel, a pénzügyi válság hatásaival, a politika iránti általános közönnyel és az új választási rendszer sajátosságaival egyaránt magyarázzák a megfigyelők.