Parlamenti választás Romániában

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2008-as romániai parlamenti választások


Bucuresti palatul parlamentului view.jpg


Még több 2008-as romániai parlamenti választásokgal kapcsolatos hír a Wikihírekben:


2008. november 30., vasárnap

Ma tartották az új rendszerű parlamenti választást Romániában. Az egyfordulós választáson mintegy 18 millió, köztük többszázezer külföldön élő választásra jogosult adhatta le voksát. Az urnákat közép-európai idő szerint 20 órakor zárták le, az első hivatalos eredmények holnap reggelre várhatók.

A Központi Választási Bizottság nap közben kiadott tájékoztatói szerint a részvételi arány igen alacsony volt. 14 óráig a választópolgárok alig ötöde élt szavazati jogával, ez kb. 7 %-kal marad el a négy évvel ezelőtti parlamenti választások 14 órakor mért részvételi arányától (igaz, akkor egyidejűleg elnökválasztást is tartottak).

18 óráig a választók valamivel több mint harmada, kb. 34,5 %-a adta le voksát, a falvakban közel 10 %-kal többen, mint a városokban; Bukarestben jóval az országos átlag alatt, a szavazásra jogosultak 25,9 % -a. Ezt követően Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a televízióban szólította fel a lakosságot az aktívabb részvételre.

A magyar többségű megyékben is viszonylag kevesen mentek el szavazni. Országosan a legalacsonyabb részvételi arányt 18 órakor Temes és Kovászna megyében mérték. Hargita, Szatmár és Kolozs megyében az országos átlagnál valamivel alacsonyabb, Bihar, Szilágy és Maros megyében valamivel magasabb volt a szavazatukat leadók aránya.

A mai választás különlegessége volt az új választási rendszer. A rendszerváltás óta a szavazatokat most először nem pártlistákra, hanem személyekre kellett leadni. A 452 parlamenti hely – 137 szenátori és 315 képviselői mandátum – sorsa egyéni választókerületekben dőlt el, a parlamenti helyek megszerzéséért összesen közel 3000 jelölt indult.

Az alacsony részvételt a háromnapos ünneppel (Romániában december 1. nemzeti ünnep), a szép idővel, a pénzügyi válság hatásaival, a politika iránti általános közönnyel és az új választási rendszer sajátosságaival egyaránt magyarázzák a megfigyelők.

Lásd még

Források