Tetemes értékű ásványkincset rejthet az afgán föld

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Témabeli híreink:



Afganisztán zászlaja

Afganisztán elhelyezkedése

Afganisztán térképe

2010. június 17., csütörtök

A Pentagon, az Amerikai Földtani Intézet és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala által jegyzett egyik, nemrégiben publikált felmérés közel 900 milliárd dollárra teszi Afganisztán ásványi vagyonát. A felmérést az afgán kormány rendelte meg; a helyszíni munka még 2007-ben, az értékbecslés pedig tavaly év végén fejeződött be, de az eredmények csak a New York Times most hétfői számában láttak napvilágot.

Hiába a hatalmas ásványi kincs, ha nincs a kitermelést támogató infrastruktúra: földút Afganisztánban

A jelentés a vaskészleteket 421, míg a rezet 274, a nióbiumot 81, a kobaltot 51, az aranyat pedig 25 milliárd dollárra értékeli, továbbá becslés nélkül említi még a lítiumot. Hamid Karzai afgán elnök ugyanakkor kiemelte, hogy a valós készletek akár ennek a háromszorosára is rúghatnak. Dzsavad Omar[1], a Bányászati Minisztérium szóvivője szerint a kitermelésből származó bevétel önfenntartóvá tehetné az államot, amelynek így a továbbiakban nem lenne szüksége a nemzetközi anyagi támogatásra. Az amerikai hadvezetés részéről David Petraeus[2] is „potenciálisan nagy jelentőségűnek” titulálta az eredményeket.

Az elemzők egy része azonban kevésbé fogadta optimistán a bejelentést; az AFP hírügynökség által megkérdezett Dzsanan Moszazai[3] például kétli, hogy Afganisztán közelebb kerülne a békéhez és a jóléthez azzal, hogy kiaknázza természeti erőforrásait. Moszai Nigériával példálózott, amely ugyan tetemes mennyiségű kőolajat exportál, lakói mégis nyomorban élnek és gyakoriak az etnikai villongások. Stephanie Sanok, a Nemzetközi Tanulmányok Intézetének[4] egyik kutatója az infrastruktúra hiányát, a korrupciót és a hadi helyzetet emelte ki, mint fő problémákat.

Az ország nagyobbik része továbbra is háborús övezetnek számít: ez aligha vonzza a befektetőket

Az ásványkincsek kitermelése mindazonáltal még ideális esetben sem megy egyik napról a másikra: a feltárás és a kapcsolódó építkezések éveket vehetnek igénybe. A bányászati jogokért elsősorban a kínaiak és az indiaiak érdeklődnek. Az ebben rejlő potenciált egyébként jól mutatja, hogy az eddigi legnagyobb külföldi tőkeberuházás is az iparághoz kapcsolódik: az aynaki rézbánya megnyitását 2008-ban engedélyezték a kínaiaknak, akik a megállapodás szerint mintegy 3 milliárd dollárt fektetnek be a térségben.

Lábjegyzet

  1. Az angol cikkben: Jawad Omar.
  2. Jelenleg generális, korábban 2007 és 2008 között az Iraki Nemzetközi Hadosztály vezetője.
  3. Az angol cikkben: Janan Mosazai.
  4. Angolul: Center for Strategic and International Studies.

Források