A koppenhágai klímacsúcs harmadik napja

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klímaváltozás


Wikinews tag globalwarming.png


Még több Klímaváltozással kapcsolatos hír a Wikihírekben:


2009. december 10., csütörtök

A konferencia helyszíne, a Bella Center épületegyüttes

A bizakodás és a lelkesedés két napja után a harmadik a konfliktusoké volt az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján. Tegnap egymásnak feszültek a gazdag ipari államok és a fejlődő országok, tüntetésre készülő civilek és a dán biztonsági erők, de volt egy diplomáciai konfliktus is.

A 192 ENSZ-tagállam képviselői arról tanácskoznak, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv.

A konferencia első két napján kialakult álláspont szerint a fejlett államok 2010 és 2012 között évi 10 milliárd dollárral támogatnák a felzárkózókat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Ez az összeg "a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég" - reagált fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője. A kínai delegáció tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár „fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem lehet kapni itt a konferencián.”

A magyar delegáció szakmai koordinátorának ismertetője

A magyar delegáció szakmai koordinátora szerint egy új világrend vajúdása figyelhető meg a koppenhágai vitákban. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár egy háttérbeszélgetésen úgy vélte: a dániai tanácskozáson számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is. A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az "északi félteke" ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést – fejtette ki a szakember.

Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország – köztük Kína és India – a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak – például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk – alakításába. A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.

A zárásra száznál több állam- és kormányfőt várnak

Tegnap diplomáciai incidenshez vezetett, hogy a kínai delegáció egy tagját többszöri próbálkozásra sem engedték be a tanácskozás helyszínére. A konferencia lebonyolításáért is felelős ENSZ-diplomata közölte: ilyesmi nem fordul elő többé. Azzal magyarázta a félreértést, hogy a tanácskozás zavartalanságának biztosítása embert próbáló feladat; a 12 napos rendezvényre összesen 34 ezer személynek adtak ki belépésre jogosító akkreditációt, holott a Bella Center befogadóképessége csak 15 ezer fő. Különösen a konferencia utolsó két napján válhat szűkössé az épületegyüttes: december 17-én és 18-án nagyjából 110 állam- és kormányfő vesz részt a tárgyalásokon.

Szombaton nagy tüntetésre készülnek Koppenhágában

A szombatra tervezett nagy demonstrációra legkevesebb 30 ezer embert várnak. Tegnap a dán rendőrség kommandósai házkutatást tartottak egy épületben, amelyben közel 100 fiatal klímavédelmi aktivista, a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat tagjai vertek tábort. A rendőrök fellépése erőszakos volt, és kifejezetten keresték a konfliktust - mondta a CJA szóvivője. A szombati tüntetésre világszerte 165 szervezet hívta tagjait és szimpatizánsait Koppenhágába. Az észak-európai országban már a hónap elején hatályon kívül helyezték a Európai Unión belül szabad mozgást biztosító schengeni egyezményt, és a biztonsági erők alaposan ellenőriznek mindenkit, aki átkel a határon.

Kína környezetpolitikáját bírálta a tibeti küldöttség

A Yarlung Tsangpo folyó Tibetben.
Indiában kiszélesedik és neve Brahmaputra

A globális felmelegedés mellett Kína környezeti politikája is fenyegeti az ázsiai vízellátásában kulcsszerepet játszó himalájai gleccsereket – hívta fel a figyelmet a nem hivatalos tibeti delegáció. A Tibeti-fennsíknak a globális átlagnál kétszer gyorsabb melegedése több tízezer gleccser gyorsuló olvadásához vezet. A gleccserek olvadása Ázsia hét jelentős folyójának vízellátását befolyásolja, az érintett területek kiterjednek Indiára, Bangladesre, Kínára és Délkelet-Ázsia több országára – közölték delegáció tagjai.

A tibetiek felhívták a figyelmet arra, hogy a kínai kormány a tibeti folyók szabályozásával, elterelésével próbálja megoldani az ország vízkrízisét. „Amennyiben változatlan formában tovább folyik Kína környezeti beavatkozása a Tibeti-fennsíkon, egy olyan klímaválság alakulhat ki, amely jelentőségében a tengerszint emelkedéséhez és a sarkvidékek olvadásához mérhető” – hangsúlyozta Tenzin Dhardon Sharling, a Tibeti Nők Szövetségének tagja. Szerinte a kényes magas-hegyi ökoszisztéma megóvásának legjobb módja az lenne, ha a tibetiek nagyobb szerepet kapnának a talaj és a vízkészletek kezelésében.

A Tibeti-fennsíkot gyakran a Föld harmadik sarkvidékének nevezik, mivel gleccserek formájában több édesvizet tárol, mint az Északi-sarkot és az Antarktiszt leszámítva bármelyik hely a világon. A Dalai láma november végén arról beszélt, hogy a világ vezetőinek a klímaváltozás ügyét minden más elé kell helyezniük.

Nemzetközi hírügynökségek együttműködése a klímacsúcson

Tizenegy nemzetközi hírügynökség közös interaktív honlapot létesített a koppenhágai klímacsúcs idejére, amelyen az internetezők közvetlenül az eseményről beszámoló vezető újságírókkal cseveghetnek. A Facebook közösségi portál mintájára létrehozott, The Climate Pool elnevésű oldal megalkotásával a hírügynökségek példa nélküli együttműködésre vállalkoznak annak érdekében, hogy világméretű párbeszédet kezdeményezzenek az éghajlati változásokról. A blog formátumú, angol nyelvű portál bepillantást enged a kulisszák mögé és elérhetővé teszi az oldalt létrehozó hírügynökségeknek és sajtóorgánumoknak a tárgyalásokról készített fontos beszámolóit.

Lásd még

Források

Külső hivatkozások

Wikipedia-logo.png
Ha érdekel a téma, hadd ajánljuk figyelmedbe a Wikipédia kapcsolódó szócikkét 2009-es ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény Konferencia címmel.
  • The Climate Pool. Tizenegy hírügynökség interaktív portálja. (Elérés: 2009. december 10.)