Részleges sztrájk a brit munkaügy hívásközpontjaiban

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Témabeli híreink:



Egyesült Királyság zászlaja

Egyesült Királyság elhelyezkedése

Egyesült Királyság térképe

2011. január 25., kedd

A munkaügyi központ épülete Galashielsben. (fotó: Walter Baxter)

A múlt héten szerda este bejelentett, majd csütörtökön és pénteken megtartott munkabeszüntetéshez hét központ 3500 dolgozója csatlakozott. A szigetországban összesen harminc telefonos központ foglalkozik a munkanélküliek segélyezésével és tájékoztatásával. A szervezett sztrájk során Bristol, Glasgow, Manchester, Newport, Norwich, Sheffield és a Wigan mellett fekvő Makerfield kirendeltségeiben nem vették fel a munkát.

A Wikihírek megkeresésére Katrine Williams, a PCS[1] szakszervezet adott egyik képviselője – aki maga egyébként 1991 óta brit közszolga – adott felvilágosítást arról, hogy mi is vezetett a megmozduláshoz.

A PCS tagjai körében decemberben végezett egy felmérést, ami szerint akkor több mint 70% támogatott volna egy sztrájk-megmozdulást. A hívásközpontok vezetősége azonban vajmi kevés engedményt tett ennek fényében, és továbbra is szűk időlimitet szabott a beérkező telefonhívások lezárására. Az engedélyezett öt perc Williams véleménye szerint több esetben arra sem elég, hogy pontosan meghatározzák, miért is telefonált az érdeklődő. Mindazonáltal a dolgozókat folyamatosan megfigyelték, és büntetéssel fenyegették arra az esetre, ha túl hosszúra nyúlnának a hívásaik.

A munkaügy által biztosított telefonszám ráadásul egy kék szám, ami ugyan vezetékes vonalról hívva általában helyi hívásnak minősül, de mobilról tárcsázva – és sok embernek csak ez van – jóval többe kerül. A rászorulók viszont általában éppen anyagi problémáik – például a kiutalás elmaradása – miatt telefonálnak, és sokszor ez az egyetlen módjuk arra, hogy felvegyék a szolgálattal a kapcsolatot.

Mind Williams, mind a UK Press Association hírügynökségnek nyilatkozó David Coventry sajnálkozott amiatt, hogy munkatársaik tapasztalatát feletteseik semmibe veszik, illetve hogy a közszolgáltatást, ami a munkanélküliek egyetlen segítsége lehet, üzleti alapon kezelik. Williams szerint ez az üzleti szemlélet jellemző az utóbbi tíz évben: a magánszektorból érkezett menedzserek rendszeresen „üzlet”-ként hivatkoznak a szolgáltatásra, illetve „ügyfél”-ként a telefonon segítséget kérőkre. Williams hozzátette, hogy a menedzserek ráadásul a velük kötött szóbeli megállapodásokat később semmibe veszik.

A mostani, részleges munkabeszüntetés után a PCS teljes, minden hívásközpontra kiterjedő sztrájkot helyezett kilátásba, ha a helyzetet nem sikerülne rendezni. Ehhez társul az útleveleket kiállító szervek sztrájkfenyegetése, amelyet szintén ez a szakszervezet támogat. A brit koalíciós kormány így azon kellemetlen helyzettel találhatja szembe magát, hogy míg a munkanélküliek száma emelkedik, addig az őket támogató alapvető közszolgáltatások akadoznak.

A Wikihírek próbálta elérni a munkaügy illetékeseit is, de válaszul csak egy előre elkészített sablonüzenetet juttattak el részünkre. Ebben a hivatal sajnálkozását fejezte ki a sztrájk miatt, illetve kiemelte, hogy az a központoknak csak a 21%-át érinti. Figyelembe véve azonban, hogy a szakszervezet választotta ki a sztrájk hét helyszínét, lényegében nem sok akadálya lenne, hogy mind a harminc központban beszüntessék a munkát. A foglalkoztatási szolgálat kérdéses telefonszámát felhívva fennakadásoknak nem volt nyoma: a kapcsolás nem tartott több ideig a szokásosnál.

A brit szakszervezeti szövetség, a Trades Union Congress[2] december végén figyelmeztetett, hogy az állami szektorban 2011-ben széleskörű sztrájk-megmozdulások várhatóak. A költségvetés kiadási oldalról ugyanis 81 milliárd fontot kellene lefaragni, ami potenciálisan negyedmillió munkahely megszűnésével fenyeget a közszférában.

Lábjegyzet

Wikinews
Ez a hír elsőkézből származik, a Wikihírek szerkesztőinek saját tudósítása. Lásd a hírhez kapcsolódó megbeszélést a további részletekért.
  1. Bővebben: Public and Commercial Services Union (angolul)
  2. Bővebben: Trades Union Congress (angolul)

Források