Koppenhága: taktikai kivonulás a konferenciáról

2009. december 14., hétfő
Afrikai országok vezényletével és a legtöbb káros gázt kibocsátó országok közé tartozó Kína és India támogatásával fejlődő országok egy csoportja kivonult a koppenhágai ENSZ klímakonferencia mai hivatalos fórumairól.

A világszervezet történetének legnagyobb szabású tárgyalássorozatán „pillanatnyilag nem történik semmi” – összegezte a ma délutáni helyzetet Zia Hoque Mukta, a bangladesi delegáció egy tagja. A bojkott azzal fenyeget, hogy kudarcba fullad a konferencia, amelyen közel 30 ezren vesznek részt. Szakértők és az ENSZ előző 14 klímakonferenciáján megedződött küldöttek azonban óvnak a lépés jelentőségének túlértékelésétől. „Taktikai húzásról van szó” – mondta például a német delegáció egy tagja.

A vita egy akadémikusnak tűnő, nemzetközi jogi probléma miatt mérgesedett el: a konferencia központi kérdése jelenleg az, hogy a klímavédelmi harc vajon a Kiotói egyezmény 2012 utáni időkre kiterjesztett keretei között, vagy pedig egy új szerződés alapján folytatódjon. A három év múlva lejáró Kiotói jegyzőkönyv az egyetlen nemzetközi jogi dokumentum, amely kötelező jelleggel írja elő az üvegházgáz-kibocsátás csökkentését, de csak a fejlett ipari államok számára. Éppen ezért hiányzik az aláírók közül az Egyesült Államok. Az amerikai érvelés szerint a kínai kibocsátás már most meghaladja az amerikait, és versenyhátrányt okozna, ha az ázsiai országban és a többi nagy feltörekvő államban továbbra sem kellene visszafogni a kibocsátást, míg a fejlett államok költséges klímavédelmi programok végrehajtására kényszerülnek.

A fejlett ipari államok új szerződést javasolnak, amelyben a fejlődő világ is kötelezettségeket vállalna. A fejlődő országok viszont attól tartanak, hogy egy ilyen megállapodás csökkentené a fejlett államok felelősségét, holott az ipari forradalom kezdete óta a légkörbe került üvegházgázok döntő többsége az ő éghajlatváltozási számlájukat terheli, ezért a közelgő klímakatasztrófa elhárításában is nagyobb szerepet kell vállalniuk. A Kiotói egyezmény ráadásul bevált, működő mechanizmusokat hozott létre, csak a határidejét volna szükséges kiterjeszteni, és meg kell szigorítani a kibocsátás-csökkentési célokat.

Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára, a magyar delegáció vezetője ma Koppenhágában az MTI-nek elmondta: a kivonulás ellenére a tárgyalások a színfalak mögött folytatódnak, és a fejlődők blokkja egyre nagyobb készséget mutat arra, hogy a kibocsátást mérséklő intézkedéseket tegyen. A vállalások nem lennének kötelező jogi érvénnyel bíró számok, és senki nem kéri tőlük, hogy abszolút értékben csökkentsék a kibocsátást. Ugyanakkor fontos, hogy amit ajánlanak, azt valamilyen módon rögzíteni lehessen.

A széndioxid visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánokban

A gyorsan emelkedő széndioxid-kibocsátás visszafordíthatatlan károkat okoz az óceánok ökoszisztémájában; a világ tengereinek több tízezer évre lenne szükségük a megújuláshoz – közli a koppenhágai klímacsúcson ma közzétett egyik tanulmány. Az óceánok elsavasodása 2050-ig 150 százalékkal emelkedhet, vagyis százszor gyorsabban, mint ahogy az az utóbbi 20 millió évben a tengeri környezetben tapasztalható volt – hívta fel a figyelmet a Convention on Biological Diversity (CBD) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által közösen készített tanulmány.

A tengerek és óceánok a fosszilis energia felhasználásából, az erdőirtásból és más emberi tevékenységekből származó szén-dioxid hozzávetőleg egynegyedét nyelik el. „Ahogy egyre több és több szén-dioxid kerül a légkörbe, úgy nyelnek el nagyobb mennyiséget az óceánok” – fogalmaz a jelentés.

A légkörbe kerülő szén-dioxid megváltoztatta a tengerek kémiai egyensúlyát, savasabbá téve a vizet. Előrejelzések szerint 2100-ra a halfajok számára a táplálkozás és az élőhely szempontjából kulcsfontosságú hidegvízi korallok 70 százaléka lesz kitéve maró hatású víznek.

„Az óceánok elsavasodása több tízezer év időskáláján tekintve visszafordíthatatlannak tűnik. A világ tengereinek ökoszisztémájában bekövetkező alapvető változásokat csak a globális szén-dioxid-kibocsátásban véghezvitt azonnali és gyors lépésekkel lehet elkerülni” – mondta a CBD egyik vezetője.

Lásd még

• Megkezdődött a koppenhágai klímakonferencia. Wikihírek, 2009. december 7.
• A koppenhágai klímacsúcs harmadik napja. Wikihírek, 2009. december 10.

Források

• Koppenhága 2009. december 14. A taktikai kivonulás napja. Greenfo, 2009. december 14. (Elérés: 2009. december 14.)