Wikihírek:Az első lépések (formázás)

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!


A Wikipédia oldalak formázása a Wikitext segítségével történik, így nem kell megtanulnod a HTML használatát, ha szerkeszteni szeretnél.

Wikitext avagy wiki jelölőnyelv

A Wikipédia szócikkek írása egy kicsit különbözik az általános szövegszerkesztőkben történő írástól. A szigorú „amit látsz, azt kapod” (WYSIWYG) megközelítés helyett a wiki egyszerű beépített MediaWiki leíró nyelvét használhatod a szerkesztés megkönnyítése érdekében. A megközelítés hasonló a HTML-hez, de a kódolás sokkal egyszerűbb.

Félkövér és dőlt betűk

A legáltalánosabban használt wiki parancsok (tagek) a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:

  • ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (2 aposztróf mindkét oldalon),
  • '''félkövér''' a félkövér (3 aposztróf mindkét oldalon),
  • '''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (5 aposztróf mindkét oldalon).


Használj dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban, valamint betűknél, képaláírásoknál.

  • A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában.
    • A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában
  • Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
    • Az ''e'' hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.

Bővebb leírásért lásd a formai útmutatót.

Címsorok és alfejezetek

A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor kisebb részekre tagolható a címsorok segítségével, minden bekezdéshez egy felzetet társítva.

Címsorok így készíthetőek:

  • == Főcím == (2 egyenlőségjel)
  • === Cím === (3 egyenlőségjel)
  • ==== Alcím ==== (4 egyenlőségjel)

Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak, ha már három bekezdés van.



Kipróbálom a homokozóban
A bevezető folytatása: belső hivatkozások