Ugrás a tartalomhoz

Wikihírek:Kerüld a töltelékszavakat!

A szabad hírforrás, melyet bárki szerkeszthet!


Wikihírek irányelvek és útmutatók

Semleges nézőpont
Tartalmi útmutató
Formai útmutató

Accreditation policy
Archive conventions
Kerüld a töltelékszavakat!
Blokkolási irányelvek
Idézd forrásaidat!
Elvi érdekellentétek és
  összeférhetetlenség

Szerzői jogok
Vitarendezés
Criteria for deletion
Criteria for speedy deletion
Ne demonstrálj!
Fair use
Image use policy
Naming conventions
Saját tudósítás
Lapvédelmi irányelvek
A három visszaállítás szabálya
Username policy

Etikett

A töltelékszavak és -szófordulatok anélkül támasztanak alá állításokat, hogy azokat egyértelműen valakihez kapcsolnák és ezzel ellenőrizhetővé tennék. Az ellenőrizhetőség viszont alapvető kritérium, hiszen az olvasó ez alapján tudja eldönteni egy-egy közlésről, hogy az megbízható forrásból származik-e. Ha egy állítás töltelékszavak nélkül nem állja meg a helyét, akkor az nem semleges nézőpontból íródott. Forrás híján az ilyenek eltávolíthatóak az adott cikkből.

Vegyük például a következő mondatot: „Montreal a legszebb város a világon.” Ez így elfogult kijelentés; de ha töltelékszavakkal együtt mondjuk, máris barátságosabbá válik: „Sokan úgy tartják, hogy Montreal a legszebb város a világon.” Habár így már nem tényként jelenik meg az állítás, attól még nem lett jobb, hiszen ugyanúgy nem hordoz ellenőrizhető információt. Néhány kérdés, amely felmerülhet ezt olvasva:

  • Kik gondolják ezt így?
  • Mikor mondták ezt? Most?
  • Mégis hányan vélekednek így? Hány embert is takar az a bizonyos "sokan"?
  • Milyen emberek gondolják így? Honnan származnak?
  • Mi miatt lehet ez a véleményük?
  • Miért lenne ennek a mondatnak bármi jelentősége is?

Töltelékszavakkal nem hozható közelebb a semleges nézőpont: ahelyett, hogy a névtelenségből szólna egy mondat, sokkal célravezetőbb egy nevet kapcsolni hozzá. Máskülönben mendemonda vagy burkolt (szerkesztői) személyes vélemény benyomását keltheti a szöveg.

Példák

Az alábbiakban hozunk néhány példát a kerülendő töltelékszavas szerkezetekből:

  • „Sokan mondják/vitatják/állítják, hogy...”
  • „Sokakkal ellentétben...”
  • „A kutatók/elemzők/szakértők/rajongók szerint...”
  • „...széles körben elismert mint...”
  • „Vélhetően...”
  • „Néhányan úgy vélik, hogy...”
  • „Egyes/Egybehangzó vélemények szerint...”
  • „Közismert/Elismert tény, hogy...”
  • „Többen is javasolták, hogy...”
  • „Olybá tűnik, hogy...”
  • „Nyilvánvalóan...”
  • „Állítólag...”
  • „A legtöbb szakértő úgy véli, hogy...”
  • „A közvélemény nyomására...”
  • „Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy...”
  • „Bizonyított, hogy...”
  • „Az orvosok előszeretettel...”

További problémák

Azontúl, hogy az ilyen mondatok nem férnek össze a semleges nézőponttal, más gondok is vannak velük.

  • Szószátyárság. A töltelékszavak feleslegesen hosszúvá teszik a mondatokat, miközben érdemi információt nem adnak hozzájuk.
  • Nyakatekertség. Itt a többszörös mellékmondatos szerkezetre gondolunk, amelyet néhány kifejezés megkíván. Minél bonyolultabb egy mondat, annál nehezebb kiolvasni belőle azt, hogy miről is szól.
  • „Nyilvánvalóan...” Így legtöbbször olyan mondat kezdődik, aminek azért csak lehet kételkedni az igazságtartalmában. Inkább fogalmazzunk másképp!
  • Sokan/többen/néhányan/mindenki. Kik ők? Hányan vannak? Ezeknek a hitelesség okán ki kell derülniük. Lásd még: Argumentum ad populum.
  • Szóismétlések. A túl sok töltelék monotonná teszi a szöveget. Az ismétlésekkel a magyar nyelv egyébként sincs barátságban; márpedig ha töltelékszavakat használunk, akkor nagy eséllyel ebbe a hibába esünk.

A töltelékszavak kiiktatása

Erre két mód kínálkozik: a) megnevezzük a forrást, vagy b) egyszerűen elhagyjuk őket. Vegyük a következő problémás állítás valamelyik változatát:

  • „A szóbeszéd úgy tartja, hogy Kalucska Pál nem tud olvasni”, vagy
  • „Kritikusai kételkednek Kalucska Pál írástudásában.”

A fentiek közül egyik sem jelöli meg a pontos forrást. Az olvasó számára azonban ennek ismerete fontos lehet, hiszen ez alapján maga tudja mérlegelni, mennyire bízik meg az állításban:

„Szösztökényi Gábor Ironika című könyvével nyílt levelet intézett Kalucska Pálhoz, amelyben megkérdi: »tudsz úgy írni-olvasni, ahogy mi, felnőttek?«”

Idevág a minősítő mondatok visszatérő problémája: megfogalmazásuk automatikusan csábít a töltelékszavak használatára. Az, hogy „A Yankees minden idők legjobb baseball csapata” szinte kínálja magát arra, hogy úgy finomítsuk: „Sokak szerint a Yankees minden idők legjobb baseball csapata.” Elvégre hogyan is adhatnánk egy hiteles forrást akkor, amikor milliós rajongótáborból és szakértők százai közül kellene azt a bizonyosat megnevezni? Sok fejfájástól kímélhetjük meg magunkat, ha megkerüljük a problémát és a szövegkörnyezettel fejezzük ki a mondandót:

„A New York Yankees 27 World Series kupagyőzelmet tudhat a magáénak – közel háromszorta annyit, mint bármelyik másik csapat.”

Kivételek

Mint minden ökölszabálynál, úgy ennél is akadnak jogos kivételek. Ilyen például, ha a tömörség vagy az egyszerű fogalmazás követeli meg a hasonló szerkezetek használatát. Néhány további ezek közül:

  • A cikk témája éppen az adott vélekedés vagy hiedelem: „A középkorban a többség úgy vélte, hogy a Nap kering a Föld körül.”
  • Az adott vélemény hívei túl sokan vannak vagy túl sokfélék a pontos megnevezéshez: „Sokaknak a kutya az igazi házi kedvenc, míg mások a macskákat szeretik.”
  • Kisebbségi vélemény körülírása: „Habár Brahms műveit a klasszikus zene műértői rendszerint nagyra tartják, Benjamin Britten kétségbe vonta ezek értékét.”



Ez az oldal az angol Wikihírekből lett fordítva. Mivel azonban az ottani lap eredetileg a Wikipédiából származik és a GFDL szerint lett publikálva (laptörténet), ezért ez az oldal is a GFDL licenc alapján használható fel újra.